Sűrített levegő rendszer ismerete

A sűrített levegő rendszer szűk értelemben levegőforrás berendezésekből, légtisztító berendezésekből és kapcsolódó csővezetékekből áll.Tágabb értelemben a pneumatikus segédelemek, pneumatikus működtetők, pneumatikus vezérlőelemek, vákuumkomponensek stb. mind a sűrített levegős rendszerek kategóriájába tartoznak.Általában a légkompresszor állomás berendezése szűk értelemben vett sűrített levegős rendszer.Az alábbi ábra egy tipikus sűrített levegős rendszer folyamatábráját mutatja:

A levegőforrás berendezés (légkompresszor) felszívja a légkört, a természetes állapotú levegőt nagyobb nyomású sűrített levegővé sűríti, a sűrített levegőből tisztítóberendezéseken keresztül eltávolítja a nedvességet, olajat és egyéb szennyeződéseket.

A természet levegője különféle gázok (O2, N2, CO₂ stb.) keverékéből áll, és ezek egyike a vízgőz.A bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmazó levegőt nedves levegőnek, a vízgőzt nem tartalmazó levegőt száraz levegőnek nevezzük.A körülöttünk lévő levegő nedves levegő, így a légkompresszor munkaközege természetesen nedves levegő.
Bár a párás levegő vízgőztartalma viszonylag kicsi, tartalma nagyban befolyásolja a nedves levegő fizikai tulajdonságait.A sűrített levegő tisztító rendszerben a sűrített levegő szárítása az egyik fő tartalom.

Bizonyos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között a nedves levegő vízgőztartalma (vagyis a vízgőz sűrűsége) korlátozott.Egy bizonyos hőmérsékleten, amikor a benne lévő vízgőz mennyisége eléri a lehetséges maximális tartalmat, a nedves levegőt ekkor telített levegőnek nevezzük.Telítetlen levegőnek nevezzük azt a nedves levegőt, amelynél nincs maximális vízgőztartalom.

Abban a pillanatban, amikor a telítetlen levegő telített levegővé válik, folyékony vízcseppek kondenzálódnak a nedves levegőben, amit „kondenzációnak” neveznek.Gyakori a páralecsapódás.Például nyáron magas a levegő páratartalma, könnyen vízcseppek keletkezhetnek a vízvezeték felületén.Télen reggel vízcseppek jelennek meg a lakók üvegablakain.Ezek mind a nedves levegő állandó nyomású lehűlésével jönnek létre.Lu eredmények.

Mint fentebb említettük, azt a hőmérsékletet, amelyen a telítetlen levegő eléri a telítettséget, harmatpontnak nevezzük, amikor a vízgőz parciális nyomását állandó értéken tartjuk (azaz az abszolút víztartalmat állandó szinten tartják).Amikor a hőmérséklet a harmatpont hőmérsékletére csökken, „kondenzáció” alakul ki.

A párás levegő harmatpontja nemcsak a hőmérséklettel függ össze, hanem a párás levegőben lévő nedvesség mennyiségétől is.Magas víztartalom esetén a harmatpont magas, alacsony víztartalom esetén alacsony a harmatpont.

A harmatpont-hőmérséklet fontos felhasználása a kompresszorok tervezésében.Például, ha a légkompresszor kimeneti hőmérséklete túl alacsony, az olaj-gáz keverék kicsapódik az olaj-gáz hordó alacsony hőmérséklete miatt, amitől a kenőolaj vizet tartalmaz, és befolyásolja a kenési hatást.ebből adódóan.A légkompresszor kimeneti hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy ne legyen alacsonyabb a megfelelő parciális nyomás alatti harmatpont hőmérsékleténél.

A légköri harmatpont a harmatpont hőmérséklete légköri nyomás alatt.Hasonlóképpen, a nyomás alatti harmatpont a nyomás alatti levegő harmatponti hőmérsékletére utal.

A nyomási harmatpont és a normál nyomási harmatpont közötti megfelelő kapcsolat a kompressziós arányhoz kapcsolódik.Ugyanazon nyomású harmatpont mellett minél nagyobb a kompressziós arány, annál alacsonyabb a megfelelő normál nyomású harmatpont.

A kompresszorból kilépő sűrített levegő piszkos.A fő szennyező anyagok a következők: víz (folyékony vízcseppek, vízköd és gáznemű vízgőz), maradék kenőolaj-köd (köd olajcseppek és olajgőz), szilárd szennyeződések (rozsda iszap, fémpor, finom gumi, kátrányszemcsék és szűrőanyagok, tömítőanyagok finom porai stb.), káros vegyi szennyeződések és egyéb szennyeződések.

Az elhasználódott kenőolaj rontja a gumit, a műanyagot és a tömítőanyagokat, ami a szelepek meghibásodását és szennyező anyagokat okoz.A nedvesség és a por a fémalkatrészek és csövek rozsdásodását és korrodálódását okozhatja, ami a mozgó alkatrészek beragadását vagy elhasználódását okozhatja, ami a pneumatikus alkatrészek meghibásodását vagy levegőszivárgást okozhat.A nedvesség és a por elzárja a fojtónyílásokat vagy a szűrőszűrőket is.Miután a jég hatására a csővezeték befagy vagy megreped.

A rossz levegőminőség miatt a pneumatikus rendszer megbízhatósága és élettartama nagymértékben csökken, az ebből adódó veszteségek pedig gyakran nagymértékben meghaladják a levegőforrás-kezelő berendezés költségét és karbantartási költségeit, ezért feltétlenül szükséges a levegőforrás kezelésének helyes kiválasztása. rendszer.
Melyek a fő nedvességforrások a sűrített levegőben?

A sűrített levegőben a fő nedvességforrás a légkompresszor által a levegővel együtt beszívott vízgőz.Miután a nedves levegő belép a légkompresszorba, a kompressziós folyamat során nagy mennyiségű vízgőz préselődik folyékony vízbe, ami nagymértékben csökkenti a sűrített levegő relatív páratartalmát a kompresszor kimeneténél.

Például, ha a rendszer nyomása 0,7 MPa, és a belélegzett levegő relatív páratartalma 80%, jóllehet a kompresszorból kilépő sűrített levegő nyomás alatt telített, ha a kompresszió előtti légköri nyomás állapotba konvertálják, a relatív páratartalom csak 6-10%.Vagyis a sűrített levegő nedvességtartalma jelentősen lecsökkent.Azonban ahogy a gázvezetékben és a gázberendezésben fokozatosan csökken a hőmérséklet, a sűrített levegőben továbbra is nagy mennyiségű folyékony víz lecsapódik.
Hogyan keletkezik az olajszennyeződés a sűrített levegőben?

A sűrített levegő olajszennyezésének fő forrásai a légkompresszor kenőolaja, a környezeti levegőben lévő olajgőz és lebegő olajcseppek, valamint a rendszerben lévő pneumatikus alkatrészek kenőolaja.

A centrifugális és membrános légkompresszorok kivételével szinte minden jelenleg használatos légkompresszorban (beleértve a különféle olajmentes kenésű légkompresszorokat is) többé-kevésbé szennyezett olaj (olajcseppek, olajköd, olajgőz és szénhasadás) kerül a gázvezetékbe.

A légkompresszor kompressziós kamrájának magas hőmérséklete az olaj körülbelül 5–6%-a elpárolog, megreped és oxidálódik, és lerakódik a légkompresszor csövének belső falában szén- és lakkfilm formájában, és a könnyű frakció gőz és mikro formájában szuszpendálódik Az anyag formáját sűrített levegő viszi be a rendszerbe.

Röviden, azoknál a rendszereknél, amelyek működése során nem igényelnek kenőanyagot, minden olaj és kenőanyag, amely a felhasznált sűrített levegőben keveredik, olajjal szennyezett anyagnak tekinthető.Azoknál a rendszereknél, amelyekhez munka közben kenőanyagot kell hozzáadni, a sűrített levegőben lévő összes rozsdagátló festék és kompresszorolaj olajszennyező szennyeződésnek minősül.

Hogyan jutnak szilárd szennyeződések a sűrített levegőbe?

A sűrített levegőben lévő szilárd szennyeződések fő forrásai a következők:

①A környező atmoszféra különböző részecskeméretű szennyeződésekkel keveredik.Még akkor is, ha a légkompresszor szívónyílása légszűrővel van felszerelve, általában 5 μm alatti „aeroszolos” szennyeződések a belélegzett levegővel, olajjal és vízzel keverve a kipufogócsőbe kerülhetnek a kompressziós folyamat során.

②A légkompresszor működése közben a különböző részek közötti súrlódás és ütközés, a tömítések öregedése és leesése, valamint a kenőolaj magas hőmérsékleten bekövetkező elszenesedése és hasadása szilárd részecskéket, például fémrészecskéket, gumiport és széntartalmú anyagokat okoz. hasadást kell bevezetni a gázvezetékbe.